PaperWorkRoom

A négy szabály

Szeretnék kicsit írni ezekről a szabályokról, arról mit hoztak az én életembe. Vegetáriánussá válni nem volt nehéz. Csak nem ettem húst. A tojást kihagyni az ételekből már sokkal nehezebb. Amikor valaki meghallja, hogy tojást sem, már furán néz rád. Ezután már nem is mersz beszélni arról, hogy gombát, hagymát sem eszel. A kötőerők miatt. Mert olyan ételeket eszünk, amik a jóság minőségébe tartoznak. De számomra ezek a lemondások nem voltak nehezek. Már csak egészségessé kell tenni az étkezést. 

Az igazi kihívás a dohányzásról való lemondás. Jó ideje készültem rá. Emlékeztem rá, hol szoktam elvérezni a próbáknál. A kifogásokra. A helyzetekre ahol újra rágyújtottam. Most teljesen új a hozzállás. Más a szándék. Nem mondom, hogy könnyű. De nem is teljesíthetetlen. Voltak már olyan helyzetek, amelyekben régen egyből rágyújtottam volna. Most nem. Nem kanyarodom dohánybolt felé. Nem nyúlok az e-cigi után. Nem vagyok többé rab. Nem irányít többé ez a szenvedély. De amiért erről írni szeretnék nektek: az különböző lemondások, szabályozóelvek betartásával járó tapasztalások. A tudat tisztulásával egyre intezívebb élményekben lehet részünk. Mióta nem dohányzom minden éjjel felébredek. Egy határélményben. Azt kérdezi egy hang, látom e mennyire céltalan, értelmetlen ez az egész? Érzem e, hogy mennyire semmi közöm ehhez a világhoz? Érzem e mennyire nincs benne semmi élvezetes, ahhoz képest ami otthon van?  

Miközben ez minden alkalommal nagyon szomorú és fájdalmas, egyben felemelő is. Fontos tudni, hogy nem tartozunk ide. De el kell fogadnunk, hogy nem juthatunk egy csettintéssel haza. De megkaptunk minden eszközt, útmutatást ami haza vezet. 

Itt bővebben olvashattok a négy szabályról  Őszentsége Śrīla Śivarāma Swami Mahārāja előadásában: 

A vallásos erkölcsi elvek valódi célja az, hogy megtanuljuk szeretni Istent

Ha valaki iskolába jár, tartania kell magát egyfajta etiketthez: meghatározott módon kell öltözködnie, követnie kell bizonyos szabályokat. Ha nem követi őket, nem fog tudni tanulni. Ha például magnózik az iskolában, akkor nem tud majd figyelni az órákon, ha pedig nem követi a tanagyagot, egy idő után nem fogja érteni, hogy miről van szó.

Ahhoz, hogy képesek legyünk megérteni a transzcendentális tudást, szintén úgy kell viselkednünk, hogy megfelelően tiszta állapotba kerüljön a tudatunk. Az erkölcsi szabályok azért fontosak, mert tisztán tartják a tudatot. Ebben a befogadó állapotban meg tudjuk érteni azt a transzcendentális tudást, melynek révén megismerhetjük Istent, és képessé válhatunk arra, hogy szeressük Őt.

Ehhez azonban az kell, hogy ne kövessünk el olyan cselekedeteket, amelyek szennyezik a tudatunkat. A következőkben azt a négy egyszerű szabályt szeretném ismertetni, amit az avatott Krisna-hívők követnek.

(1) Nem eszünk húst (beleértve a halat is), tojást, gombát és hagymát.
Amit fogyasztunk, abból lesz a testünk, s ez a tudatunkat is befolyásolja. A tigris azért viselkedik úgy, mint egy tigris, mert úgy eszik mint egy tigris. Ugyanakkor az őznek vagy a tehénnek, aki csak füvet eszik, egy másfajta, igen jámbor és szelíd természete van. A védikus szentírások ezért azt hangsúlyozzák – és Buddha is ezt tanította –, hogy mā hiṁsyāt sarvā bhūtāni: éljünk erőszakmentesen, azaz a lehető legkevesebb szenvedést okozzuk más élőlényeknek. A Biblia is azt írja: „Ne ölj!” Ez egy nagyon általános vallási utasítás.

Akik jártak már vágóhídon vagy laktak vidéken, azok tudják, mit jelent levágni egy állatot. Rossz érzés részt venni ilyesmiben, vagy akár csak látni is ilyet. Miért? Mert szükségtelen erőszakot követnek el egy másik élőlény ellen. A növények is élőlények, de különbség van a növények és az állatok között. Az állati lét fejlettebb létforma, mint a növényi. A ާstrák, azaz a védikus szentírások is különbséget tesznek köztük: „Ezt eheted, ezt pedig nem. Ez a minimális, ez viszont már több, mint a minimális erőszak.” De igazán tökéletes tudatállapotba akkor kerülhetünk, ha vegetáriánus ételeinket is felajánljuk Istennek.

(2) Második szabályunk az, hogy távol tartjuk magunkat a szerencsejátékoktól,
amelyek szintén kedvezőtlen mentalitást eredményeznek. Nyilvánvaló, hogy ebben a világban minden Isten tulajdona. Īśāvāsyam idaṁ sarvam. A Śrī Īśopaniṣad elmagyarázza, hogy minden Istené, s ebből mindenkinek csak annyit szabad használnia, amennyi a létfenntartásához szükséges. Ami ezen túl van, azt nem szabad személyes célokra használni, hanem Isten szolgálatába kell állítani.

Illúzió bármiről is azt gondolni, hogy a miénk. Amikor a világra jöttünk, nem volt semmink, és amikor elhagyjuk ezt a világot, akkor is üres kézzel távozunk. Ha szerencsejátékra pazarolnánk az időnket, az csak a kapzsiságunkat és a hamis birtoklásérzetünket növelné, ugyanakkor elterelné a figyelmünket a valóban fontos célról, arról, hogy megismerjük és szolgáljuk Istent.

(3) A harmadik szabály az, hogy csak gyermeknemzés céljából élünk szexuális életet.
Ha az embernek sikerül tökéletes tudatállapotba emelkednie, akkor megérti, hogy nem egyenlő a testével. Parányi lélekként vagyunk ebben a testben, ami olyan, mint egy jól felépített gép. A testet a lélek mozgatja, ami valójában az élet forrása.

Azok a cselekedetek, amelyek fokozzák a testtel való azonosulást, akadályozzák a tiszta tudat kialakulását. A szexualitás, ami annyira divatos mostanában, s amit gyakran összetévesztenek a szeretettel, csak erősíti a test-tudatot. Manapság mindent a nemiség segítségével reklámoznak: a cigarettát, a kocsit, a repülőutakat, a fogpiszkálót és még sorolhatnám. Ez azonban csak befedi a tudatunkat. Ilyen alapokkal nem lehet megérteni a transzcendentális tudást.

A védikus kultúra célja ezért az, hogy a minimálisra csökkentse a szexualitást. De mennyi a minimális? Az ember csak a saját feleségével, illetve férjével lehet intim kapcsolatban. A nemi élet pedig kizárólag azt a célt szolgálja, hogy tiszta tudatú kisfiúkat és kislányokat hozzunk a világra. Nem olyanokat, akik véletlenül születtek, vagy csak éppen megúszták, hogy elvetéljék őket. Hanem olyanokat, akiket szeretettel nemzettek, és szeretettel fogadtak. Ez a célja a szexualitás korlátozásának. Különben a kéjvágy annyira felerősödik a tudatunkban, hogy akárhová nézünk, mindenben csak ezt fogjuk látni.

(4) A negyedik szabály pedig az, hogy semmiféle kábítószert nem fogyasztunk.
Ma már szinte lehetetlen felsorolni az összes kábítószert, annyi van belőlük. Ezek különösen is olyan dolgok, amelyek megváltoztatják a tudatunkat. A tea, a kávé, a cigaretta, a drogok mesterséges módon stimulálnak, felpörgetnek, elkábítanak. És mi a hatásuk? Hogy ismét elfelejtjük, kik vagyunk. Torzult tudattal élünk, és torzított módon látjuk az életet.

A védikus szentírások ezt a négy alapvető törvényt magyarázzák el. Ezek valójában nem lelki elvek, hanem morális alapkövetelmények. A védikus irodalom szerint valaki akkor tekinthető igazán embernek, ha követi ezt a négy elvet. Ha nem követi őket, akkor emberi formája van ugyan, de a viselkedése alapján nem lehet a civilizált lények közé sorolni.

Mindenki tudja azonban, hogy ezt az önfegyelmet nem könnyű megvalósítani. A leghíresebb védikus írásban, a Bhagavad-gītāban, Kṛṣṇa azt mondja, hogy „erősödj meg egy magasabb, lelki szinten”.

Arjuna erre azt kérdezi: „Hogy csináljam ezt?” Kṛṣṇa pedig elmagyarázza: satataṁ kīrtayanto maṁ, yatantaś ca dṛḍha vratāḥ. „Mindig énekeld az Én nevemet. Ennek a transzcendentális hangvibrációnak óriási ereje van. Te parányi lélek vagy, s mivel ilyen kicsi vagy, az anyagi világ pedig hatalmas, könnyen a hatása alá kerülsz. Ha azonban menedéket veszel ennél a transzcendentális hangvibrációnál, elég erőt kapsz ahhoz, hogy meg tudd határozni, hogyan akarsz élni, és képes leszel lelki irányba terelni az életedet.”

Ezért jött el az Úr Kṛṣṇa ötszáz évvel ezelőtt Śrī Caitanya Mahāprabhuként, és mutatta be az Úr szent neveinek közösségi éneklését: Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare. Istennek ezek a nevei ugyanolyan hatalommal bírnak és ugyanolyan erőteljesek mint Maga Isten, s át vannak itatva az Ő összes energiájával. Ezt bárki kipróbálhatja, nem kerül semmibe. Ha megpróbáljuk naponta öt percig mondani a Hare Kṛṣṇa mantrát, akkor érezni fogjuk, hogy tisztul a tudatunk, ugyanakkor elég lelki erőt tudunk majd belőle meríteni ahhoz, hogy követni tudjuk az említett szabályokat, és mentessé váljunk a világi szennyeződésektől és a kedvezőtlen befolyásoktól. Ahogy kapcsolatba kerülünk a transzcendentális hangvibrációval, egyre inkább képesek leszünk művelni a transzcendentális tudást, melynek segítségével meg tudjuk ismerni Istent. Ha pedig megismerjük Istent, úgy fokozatosan megtanuljuk szeretni is Őt. Minden vallási előírásnak ez a lényege. Így tudunk közelebb lépni a valódi szabadság és Isten szent lakhelye felé. Nagyon köszönöm a figyelmüket.

Hare Kṛṣṇa

fb_img_1484203527765

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!