Élem az èletem. Igyekszem a leginkább a magam törvényei szerint tenni. Közben szem elött tartva, hogy ne ártsak senkinek. Van hitem. Hitem a Rendben, a Mindenségben. Vannak törtèneteim. Melyeket meg és átéltem. Melyek lehetősègek voltak, hogy fejlődjek. A lelkem őrzi minden történet tanulságát. Tanultam rengeteg embertől, jàrtam sokféle iskolát. Tanulok most is. Számomra hiteles emberektől. Akiktől tanulnom érdemes. Én döntök. Olyan jogom ez, amit senki nem vehet el és senki nem kérdőjelezhet meg. Amikor megszülettem erre az életre, hoztam egy döntést. Amire a Mindensèg áldásàt adta. Mind ezt tettük. Amikor ezt megértjük rájövünk, hogy nincs jogunk sem ítèlkezni, sem megítèlni senkit és semmit. Bàrki bármit tesz, bárhogyan él, teheti, a születése jogán. Ő választott. Ő kapott engedélyt. Arra. A hogyanra és a mikéntre. Jogunk szólni, segíteni, tenni egyetlen esetben van: ha kèrnek minket. Nem kell elmondani mit làtunk, mit gondolunk, arról amit tesz. Amit tanul. Amit tanít. Semmit nem kell. Csak élni a saját életünket. Azt amit választottunk. Élni a legjobb tudásunk szerint. Közben pedig szeretni. Szeretni az életet, a történeteket, a másikat. Tisztàn. Csendben. Szívvel és lélekkel. Ha minket választ akkor odaadni neki mindent amit adhatunk. Nem többet. Nem kevesebbet. Két fontos gondolatot tanultam mostanàban: ” a Szeretet ott áll mindenek felett” és ” a Szeretet nevèben csak szeretni lehet”. Bàrki bàrmit mond nekem csak mosolygok.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: