A lélek leszületik ide a Földre, egy vállalt feladattal. A földi létben ehhez tàrsul egy test, egy szemèlyiség (ego). Ahhoz, hogy a lélek megfejlődhesse amiért leszületett, meg kell élje itt a földi lètben is az egysèget. Ez az első. A legfontosabb. De a legnehezebb is neki. Van, hogy èvekig küzd az elmèvel, a szemèlyisèggel, míg az èszreveszi. Aztán, hogy elfogadtassa vele, hogy kapcsolódni kell. Kapcsolódni az egysègèrt. Sokszor eddig sem engedjük eljutni a lelkünket. Van, hogy a szemèlyiségünk összekapcsolódik ugyan a lelkünkkel, de nem engedjük neki, hogy másokkal is megtegye. Talán fèlelemből, talàn önzösègből, talán csak azért mert nem èrtjük meg, hogy mit üzen nekünk. Ha sokáig tiltjuk neki a kapcsolódást, előfordulhat, hogy hátralèp. Hàtralèp mert olyan fájdalmas neki az egysèg hiánya, és annyiféle módon próbálta már elmondani nekünk, hogy vègül feladja. Figyeljünk a hangjára. Figyeljünk a jelzéseire. Bàrmikor, bárhogy üzenhet nekünk. Amikor meghalljuk, engedjük, hogy ő irányítson. Nyissuk meg a szívünket, osszuk meg magunkat, hogy a lelkek kapcsolódhassank. Semmi más feladatunk nincs. Csak eszközzé válni a lelkünk számára. Ő tudja a feladatát. Mi pedig engedjük, hogy megtudja élni. Ha ide eljutunk, rájövünk, hogy semmi baj nem érhet minket. A lelkünk kapcsolódik itt a földi világban, és kapcsolódik felfele is. Egy a Mindensèggel. Így mi is egyek leszünk a lelkünkkel ès a Mindensèggel. Amikor ez így működik, akkor minden a rendelkezésünkre áll itt a földi létben is az élethez. Hisz a lélek tudja a dolgát. Ehhez pedig meg kapott mindent, amikor ide leszületett.
Szeretettel
Csilla
Fotó forrás: internet
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: