A rajz (a tánc, a zene és minden más kreatív tevékenység) egy gyönyörű kiáradás. Hatalmas, tápláló és tiszta. Magával visz mindent ami nem szolgál téged, és táplálja azt amire szükséged van. De ez csak úgy történhet meg, ha átadod magad neki. Ha megadod magad, és csak hagyod, hogy megtörténjen. Ha bármilyen gondolatiságot beleviszel ebbe a folyamatba, megakasztod az áradást. Először csak egy picit, majd lassan gát épül, és megszűnik az áradás, áramlás. Láttál már rizsföldeket?
kép forrás: internet
Ahhoz, hogy ez a növény élni tudjon, el kell árasztani a talajt, tiszta tápláló vízzel. Rengeteg vízre van szükség, ezért az áradást mesterségesen elakasztják. Ahol a víz éri a talajt, gyönyörű élettel teli, harsogó zöld növények teremnek. De csak ott. Így tudom neked megmutatni mi történik ha nem adod oda magad a rajznak. Ha hagyod, hogy az elméd különböző módokon közbeszóljon, magyarázatokat keressen, nem fog megtörténni a csoda. Onnan tudod, hogy jól csinálod, hogy önfeledt vagy, felszabadult vagy, könnyed, nevetsz és örülsz, hogy élsz, és hálás vagy minden pillanatért, hogy itt lehetsz.
Ma volt egy pillanat, amikor azt éreztem, soha többet nem fogok rajzolni. Volt egy pillanat amikor az elmém annyira átvette az irányítást, hogy majdnem átvette a hatalmat. Fájt valami, az egom szenvedett. De nem olyan rég hoztam egy döntést. Hoztam egy döntést, hogy a lelkem útját fogom járni. Mert a lelkem szabad és már én sem korlátozom. Akkor is ha senki nem fogja érteni, akkor is ha nehéz. Ez az én utam. Azt adhatom csak ami én vagyok. Ha mást vársz tőlem, szebbet, jobbat, többet, csalódni fogsz.
Én nem vagyok se tanár, se terapeuta, se gyógyító. Csak egy vagyok veled. Egyszer leültem, elkezdtem rajzolni és megtapasztaltam ezt az érzést. Amit odaadhatok neked. De nem a szavak szintjén. Mert ott nem működik. Így nem működik. Az olyan mintha elzárnád a forrást. Mintha el akarnád kapni a szappanbuborékot, és megmarkolni, hogy a tiéd legyen. Nem tudom elmagyarázni, és nem tudlak rávenni sem, hogy megpróbáld. Nem is akarlak. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, itt kell legyél velem. Le kell ülj velem, és rajzolnunk kell EGYÜTT. De nem tudom kiszolgálni az elmét. Nem is akarom. Van egy bal-kezem, színeseim, tűfilceim, papír és minden ami a rajzhoz kell. Szóval minden ami ahhoz kell, hogy rajzoljunk. Én itt vagyok, szeretettel és humorral várlak. Ez nem az a hely, ahol egymást győzködjük, nem kell anamnézis, nem kell semmi. Attól fogsz gyógyulni, hogy átadod magad a lelkednek.. Ezzel táplálva, éltetve őt. Mert csak erre van szüksége.
Ha ezt választod én itt leszek.
Öleléssel <3
Csilla
