Tegnap kaptam Anditól egy mondatot: “Én is Isten vagyok”. Persze mikor ezt meghallod, egyből mosolyogsz, vagy egyből elutasítod, ja persze, majd egyszer talán elhiszem, talán megértem. De nem hagyott nyugodni. Mikor hazamentem, olyan hőhullám jött rám, amit már nehezen bírtam ép ésszel. Felálltam ültő helyemből, és elkezdtem szitkozódni, hogy na ebből elég, ez vicc, 43 éves vagyok, hagyjuk már ezt, semmi szükségem erre. Elég volt. Elég volt a tanításból. Úgyse értem mit akar tanítani a forróság.
És akkor bekúszott a mondat: Én is Isten vagyok. Ezt mondogattam. Így feküdtem le. Még olvasgattam magamnak Tóbiás anyagokat, majd Deva Premal Heart szútráján elaludtam. Egész éjjel dolgozott ez bennem. Ébren álmodtam. Hallottam ahogy elmagyarázom magamnak/ elmagyarázzák nekem az álmaim.
Reggel ezzel a mondattal ébredtem: Én is Isten vagyok. Nem értettem. Úton a munkába még mindig ez járt a fejemben, hogy van ez? Jött a megértés. A szellem-lélek-test egysége. Leszületettem ide erre a földi világra. Valamit fejlődni, megtapasztalni. Kiszakadtam az Egységből. Igen. Egy részem. De a szellemem ott maradt. Ő nem tapasztalja a dualitást. Ott van az Egységben ugyanúgy. A Szellem Egy. Isten. Én is Isten vagyok. A lelkem összekapcsol a szellememmel, mindenki szellemével. Mindenki egy. Te is én vagyok. Hát így vagyunk mi Egy. Így vagyunk mi Isten. Te is, én is. Miközben itt a földi létben van egy élet, egy testben.
A lélek a kapocs. A test és a szellem között. Közted és köztem. Ebben az elkülönültségben, itt a földi létben. A lélek és a szeretet. A lélek a szeretet. Ezért tudunk hát teremteni. Ezért létezik, hogy Te érzel engem. És én érezhetlek téged.
Annyi minden könnyebbé válhat ha ezt megértjük. Sok mindent elfogadhatunk ami eddig nem ment. Amit eddig nem értettünk, most sikerülhet.
Ezen még most elmolyolok kicsit. Kívánom, hogy a megértés sikerüljön nekünk, neked, nekem <3
Öleléssel
Csilla
fotó forrás: itt

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: