PaperWorkRoom

Egy vers….

Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök verse Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal. Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy. Nem érdekel milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom tudni, hogy elérted-e már… Tovább »

Mostanában….

Lehet, hogy az elkövetkezendő időkben kevesebb írás fog születni. Ami most bennem van, a tapasztalások és belső megfigyelések nehezen hozhatók le a szavak szintjére. Csend kell hozzá. Bennem és körülöttem.  Ha mégis lesz köztük olyan, persze írok róla. Kutatom magam. Figyelem a gondolataim. Jönnek és mennek. Vannak köztük szórakoztatóak, vannak fájóak, vannak amiknek szerintem meg… Tovább »

Tapasztalni mindig…

Tanulni, fejlődni, változni, eljutni valahova egy úton. Mennyi mindent csinálunk, Mennyi szándékkal.  Nem kell valakivé válni. Ha ez az szándék van benne, csak szépen építek egy új személyiséget. Egy olyat amit ilyen olyan elvárásoknak megfelelővé formálok. Sosem lesz stabil. Sosem leszek én benne. De lesz egy téves azonosulásom vele.  Miközben az első vihar, az első… Tovább »

“Ahogy a dolgok vannak”

Ismerkedés a Gyémánt Úttal 🙂  Részlet a könyvből, a három út. Először a Kis Útról:  “Buddha tanításai A Kis Út (Theraváda ill. Hinajána) A Négy Nemes Igazság Hol bővebben, hol kevésbé kifejtve, ez a Négy Nemes Igazság adott keretet Buddha tanításainak a következő 45 évben. Bár olyan szavakat használt, melyek főleg egoistákat vonzanak, folytatólagosan hat… Tovább »

Vannak pillanatok….

Vannak olyan pillanatok amikor megérzed igaz valódat. Talán észre sem veszed akkor. Csak később, mikor vissza gondolsz, akkor jössz rá, hogy megtörtént.  Nem tudod elmondani, elmesélni, leírni ezt az érzést. Nem lehet szavakkal megfogalmazni, de érzed, és mindenki más is érzi, hogy valami megváltozott. Úgy kapcsolódsz, ahogy eddig sosem.   Nézel valamit, olvasol valamit, beszélgetsz… Tovább »

Bárhogy dönthetsz

Szavak, szavak, szavak. Gondolatok, megoldások, elméletek. Mind mást mond neked és nekem. Máshogy értelmez mondatokat a te elméd, és máshogy az enyém. Annyi mindent értek félre. Annyi mindent értek rosszul. De ezek is csak címkék. Elme szinten más címkével látunk el azonos történeteket.  Nem tudom kikerülni a csapdát másként, csak ha elengedem. Elengedem az azonosulást,… Tovább »

Önismereti zsákutca

Az elmúlt időszak egy érzelmi hullámvasút volt, jó rész völgy menettel. Rengeteg minden jött fel, és itt tornyosult előttem. Sokáig nem tudtam velük mit kezdeni.  Volt valami beépített mechanizmus bennem, ami arra késztetett, hogy minden amivel szembe kell néznem, szégyen, és ezért ostorozni kell magam. Egy idő után már csak azt láttam, hogy mennyire nem… Tovább »

A szőnyeg szélén állva

Gyermekként sokat álltam a szőnyeg szélén, megszeppenve, legörbülő szájjal, hogy már megint nem voltam elég jó, megint nem feleltem meg. Sírtam, hogy mutassák meg, hogy kell jónak lenni. A büntetés mindig szeretet megvonás volt.  Mikor felnőttem, megfogadtam, hogy soha többé senki nem állíthat a szőnyeg szélére.  De a minták makacs dolgok. Érdekes a kialalkulásuk. Mert… Tovább »

A létezés csendje

A földi életet mind úgy kezdjük, hogy rá bíznak minket a választott földi szüleinkre. A gyerekkori család sokáig meghatároz minket. Azok a minták amiket tőlük láttunk, azok a mantrák amiket ismételgettek nekünk, belénk olvad, a részünkké válik. Mi pedig így kezdjük el a felnőtt életet.  Nekem mindig azt mondták, tanulj, különben semmi nem lesz belőled…. Tovább »

H. E. emlékére

Nagyon rég volt. Emlékszem. Emlékszem a történetedre már. Eddig nem értettem. Valamiért mégis rám bízták, hogy őrizzem az emléked. Mint egy terhet cipeltem eddig. Ahogy cipelték előttem a többiek. De én ezt a terhet most vissza adom, és arra kérlek vedd vissza tőlem. Elismerlek téged. Tisztelem a sorsod. Meghajlok előtte. Most már más az emlék…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!