Lélek avatarok

A hinduizmusban az avatára (szanszkrit: Avatāra „alászállás”,) az isten alászállása és halandó lényben (akár állatban) való megtestesülése a földön a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. Eközben részben megőrzi isteni természetét, részben földi természete lesz.

A földi világban megjelenő énünk, nem más mint a lélek avatara. Egyetlen célért jött létre, szolgálni a lelket, hogy tapasztalja azt amiért leszületett. Hisz az avatart a lélek (tudatfolyam) hozta létre. Lett egy test. Ennek a testnek két szülő nevet adott. Majd szép lassan kialakult egy személyiség aki elkezdett azonosulni a testtel, a névvel. Saját célokat álmodott, és elkezdte használni a lehetőségeit ezek megvalósítására. 

De legtöbbször nem sikerül. Hisz a lélek célja és a személyiség célja, csak különösen szerencsés állapotban azonos. Amikor nem azonosak a célok, az energiák összefeszülnek, és ez a virtuális én, a személyiség, egyre rosszabbul érzi magát. Nem érti, miért nem valósulnak meg az álmok. Nem érti, miért nem sikerül semmi. Itt szoktunk elöször terapeutához fordulni, vagy tanácsadóhoz menni, vagy önismeretet kezdünk tanulni. A saját példám azt mutatja nekem, hogy legtöbben fordítva ülünk a lovon. Szeretnénk előre fele menni, menni az Úton, keressük a célokat, a nagy feladatot. 

Csak rossz irányba tartunk. Az út nem elöttünk van. Hanem mögöttünk. Kell egy hátra arc, és elindulni előre. Meg kell keresni a Forrást. Vissza kell térni a oda, ahol minden kezdődött. Vissza kell térni a lélekhez. Majd leülni csendben, és figyelni. Figyelni ahogy a gondolatok jönnek, mennek. Felismerni, hogy ezek csak gondolatok. Miután szavakból állnak, el is engedhetjük őket, hisz szavakat csak az elme használ. Csak üljünk. Szépen csendben. Lélegezve. Engedjük, hogy a lelkünk átjárjon minket. Engedjük, hogy az érzések megjelenjenek bennünk. Kapcsolodjunk ezeken az érzéseken keresztül a lelkünkhöz. Kapcsolódjunk olyan szorosan, hogy ez a szövetség soha többet ne hullhasson szét. Kapcsolódjunk olyan erőssen, hogy többé sose legyen kérdés számunkra, hogy kik vagyunk és miért vagyunk itt. Élvezzük ezt a hatalmas teret, amit a lélek nyújt nekünk. Merüljünk el benne. Lássuk meg milyen hatalmas, milyen erős, és bátran adjuk vissza az irányítást neki.

Ha ezt sikerül megtenni, újra azok lehetünk akik eredendően voltunk. A lélek avatara. Ezzel újra szabadok leszünk. Újra kapunk levegőt. De csak addig, míg tart a szövetség. Míg a lelkünk irányít. Abban a pillanatban, ha a személyiség veszi át a hatalmat, elveszítjük a szabadságot. Újra fuldokolni kezdünk a terheinktől, a sérelmeinktől, a kudarcainktól. Hát tartsuk sokáig a szövetséget. Maradjunk a lelkünk biztonságában. Éljünk együtt vele, és élvezzük ki ezt az őrült nagy játékot, amit úgy hívunk Élet.

Öleléssel <3

Csilla  

Fotó forrás: Pinterest