Akik ismernek, tudják az alapvető működési mechanizmusom, amit erőteljesen áthat a Kos jelleg. Hihetetlen energiával vetem bele magam bármi újba, majd a lelkesedés múltával lépek is tovább. Ami bizonyos szempontból igen előnytelen, sőt sokszor éltem meg kudarcként, de nem véletlen, hogy ezt kaptam. Ez az energetika segít abban, hogy ne álljak meg, amíg el nem jutok, ahhoz a ponthoz ahol lennem kell. Amit tennem kell. A minap feltettem egy kérdést egy védikus asztrológusnak, mert megint azt éreztem, hogy úgy lépek tovább, hogy nem értem valami végére. Ismerem a születési képletem a nyugati asztrológia szerint. De más megközelítés van a védikus asztrológiában. Egy hívás van a lelkemben jó ideje. Minden tudatosság nélkül, egyre közelebb kerülök a védák világához. Nem egy döntés által. Inkább egy hívásnak engedve. Így logikus volt itt feltennem a kérdést.
A válasz, amit kaptam sok mindenre magyarázatot adott. Sok-sok fájdalom, kudarc, tévedés volt az önismereti utamon. Voltak, akik láttak bennem valamit, felismerni véltek bennem valamit. Volt, aki mást várt tőlem, mint ami bennem van. Sok mindent éltem meg tragikusan, amiatt, hogy nem az vagyok, nem ott tartok ahol kellene.
Ezt most mind elfelejthetem. Az út, amin járok az én utam. Az irány amerre tartok helyes. A korszak, amiben élek nem könnyű, de hamarosan a végéhez ér. Az időszak, ami előttem áll, áldásokkal teli. Van előttem még pár nehezebb év, de minden a cél felé visz. Ahol már várnak rám.
Addig pedig megyek tovább. Keresek, kutatok, megpróbálok, kipróbálok, tapasztalok, megértek. Ha kell elengedek, és ez már nem kudarc élmény lesz, hanem alárendelődés, valaminek, ami nálam sokkal hatalmasabb.
Miért írom le most mindezt? Mert egyre több önismereti rendszer, módszer, iskola van. Körülöttem egyre többen kezdenek el önismerettel foglalkozni az egyéni életükben. Egyre több embert látok szétcincálni magát, vagy széthullani az úton. Egyre többen tesznek fel kérdéseket önmaguknak és keresnek válaszokat. Vannak sokan, akik tudnak segíteni nekik. Segíthetnek felismerni, megismerni önmagukat. De vannak csapdák. Vannak tévedések és öngólok. Van, hogy évek telnek el úgy, hogy bármennyit is küzdünk, nem jutunk előre. Van, hogy ezerszer szeded szét magad és ezeregyszer építed újra, és mégsem jó. Mert nincs itt az ideje. Mert lehet az adottság benned van. Lehet a lehetőség benned van. De még nem most. Nem itt. Nem ebben. Még el kell, hogy juss oda. Meg kell találd a feladatot, a lehetőséget. Ami a tiéd. Csak a tiéd. Nem tudunk előre sietni az időben. Vedd észre, ha mást, többet várnak tőled, mint amire most képes vagy. Mondj nemet, ha kell. Bátran. Ez a te utad. A tévedéseivel és a lehetőségeivel együtt. Bátran vállald. Azt is, ha valamire még nem állsz készen. Mert az önismeret fájdalmas tud lenni, de rengeteg felesleges szenvedést okoznak a téves meglátások, az elvárásoknak való megfelelési kényszer, az önérvényesítés hiánya. Vagy ha túl magasra teszik nekünk, vagy tesszük magunknak a lécet. De ha jól csináljuk, a szenvedés és a munka meghozza gyümölcsét. Eljön mindenkinek az az idő, amikor az élet elkezdi osztani ajándékait. Amikor minden nap, hálás szívvel mondhatjuk Istenem, köszönöm. Köszönöm ezt az életet.
Tiszta szívemből kívánom neked, hogy ezt érezhesd, megtapasztalhassad
Öleléssel <3
Csilla
