Arra gondoltam most, hogy túl vagyok az első vizsgaidőszakon el is kezdhetnénk a közös tanulást.
„Egész létünket a nemlét hangulata hatja át, mi azonban nem arra teremtődtünk, hogy szüntelenül a nemlét gondolata tartson minket rettegésben. Létünk örök, ám valamiképpen az asatba kerültünk. Asat az, ami nem létezik. Számtalan szenvedő ember közül csupán néhányat érdekli valódi helyzete, az, hogy ki ő, miért kényszerült ilyen kellemetlen feltételek közé, stb. Senki nem nevezhető tökéletes embernek addig, amíg el nem jut odáig, hogy megkérdezze, miért szenved, s amíg rá nem ébred, hogy nem akar szenvedni, hanem véget akar vetni a szenvedésnek. Csak akkortól beszélhetünk emberi létezésről. amikor elmékben felébred ez az érdeklődés. A Brahma sūtra ezt az érdeklődést brahma-jijñāsānak nevezi. Athāto brahma jijñāsā. Mindaddig, amíg az ember nem tesz fel kérdéseket az Abszolút természetéről, valamennyi tette kudarcnak számít. „ Bg. Bevezetés
„ A lélek gyilkosának, bárki legyen is az, a hitetlenek világaként ismert bolygókra kell alászállnia, ahol a sötétség és tudatlanság uralkodik” S.I. 3. mantra
„Egy intelligens emberi lénynek mindig emlékeznie kell arra, hogy a lélek évmilliókig tartó vándorlás után jutott el az evolúcióban odáig, hogy emberi testben születhessen meg. Az anyagi világot gyakran hasonlítják óceánhoz, az emberi testről pedig azt mondják erős hajó, melyet pontosan arra terveztek, hogy át lehessen szelni vele ezt az óceánt. A védikus írások és az ācāryák (szent tanítók) az ügyes tengerészek, az emberi test nyújtotta előnyök pedig a kedvező szelek, melyek segítségével a hajó háborítatlan vizeken haladhat s érhet a kívánt célba. Ha valaki az adott lehetőségek ellenére sem szenteli életét teljes mértékben az önmegvalósításnak, ātma-hānak a lélek gyilkosának kell tekintenünk. A Śrī Īśopaniṣad félreérthetetlenül figyelmeztet: a lélekgyilkos arra ítéltetik, hogy a tudatlanság legsötétebb régiójában szenvedjen az idők végezetéig.”
Ezért kell tehát tanuljunk, ezért kell keresnünk. Minden kérdésre választ kell kapjunk, anyagi létünk során. Az alapoktól fogunk indulni. Írni fogok a blog címében található sanātana dharma kifejezésről, az öt alapigazságról, azokról a témákról, amiket a Bhagavad-gītā kifejt. A Bhagavad-gītāt Gītopanisadnak is szokták nevezni, ami arra utal, hogy a védikus tudás lényege van benne kifejtve, a védikus irodalom upanisadjai közül a legfontosabb ez az írás. A Gīta célja kiszabadítani az élőlényt az anyagi világ tudatlanságából, emlékeztetni az embereket az élet valódi céljára. Ezért elmagyarázza nekünk az Istenről szóló tudományt, aztán az élőlények jīvák helyzetét. Beszél az anyagi világról-prakṛtiről, az Abszolút Igazságról, a tudatról, a hamis tudatról, a megvalósítás különféle útjairól.
Az a célom, hogy szépen átvegyük ezeket, úgy ahogy a védikus írásokban vannak. Az alap tanulmányokkal kezdjük. Az alapozó tanulmány nem más, mint a Bhagavad-gītā Innen lépünk majd tovább a középszintű tanulmányok felé, majd a posztgraduális szintre.
A következő blog bejegyzésben el is kezdjük.
Remélem velem tartotok ezen az úton, és sokat tanulunk fejlődünk együtt.
Öleléssel <3
Csilla
dehino ’smin yathā dehe
kaumāraṁ yauvanaṁ jarā
tathā dehāntara prāptir
dhīras tatra na muhyati
Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol
ebben a testben, a gyermekkortól a serdülőkoron át
az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik.
A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.
