PaperWorkRoom

Köszönöm…

A legutóbbi blog bejegyzésem bevezetője komoly aggodalmat keltet a barátaimban. Azóta is rengetegen írtok nekem, aggódtok értünk, szorítotok nekünk, gondoltok ránk, és imádkoztok értünk. El sem tudom mondani milyen fontos ez nekem, mennyire jól esik, ez tőletek. Sokan azt gondolják a Facebook felületes barátságokat hordoz, hogy elveszik vele a valódi kapcsolat. Most alaposan rácáfol erre…. Tovább »

Aggodalom a szívben…

Semmit nem irányítunk. Semmit nem birtokolunk. Semminek nem vagyunk az élvezői.  Reggel még önfeledten készültem fodrászhoz, készültem a hétvégére a fogadalom tételemre. Aztán minden megváltozott. Most itt ülök egy Münchenbe tartó buszon, szívem csupa aggodalom, hogy épségben haza hozzam, hogy ne legyen nagy a baj. Órákig tartó utazás. Lesz idő elmélkedni.  Amikor leesünk ide az… Tovább »

Szülinapi számvetés…

45… Nem szoktam elmélkedni a születésnapokon, túl azon, hogy hálát adok a szüleimnek, hogy lehetőséget adtak erre az életre. A mai nap egy kicsit más. 45. Azt hiszem, ez nagyjából a fele lehet annak, amit kiszabott rám az Isten. Lehet, majdnem pont annyi van előttem, mint mögöttem. Vajon, hogy gazdálkodtam az eddigiekkel? Mennyire voltam tudatos… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!