Év-váltó…

Eltelt ismét egy év. Próbálok visszagondolni miket fogadtam meg erre az évre, mi volt bennem tavaly ilyenkor, hogy mik azok a dolgok, amiken változtatni szeretnék, de nem sok minden jut eszembe. Egy biztosan: leteszem a cigit, és 2017. január 7.-én elszívtam az utolsó szálat. Azóta sem gyújtottam rá, és magam is meglepődtem rajta, hogy egy percig nem hiányzott. Pedig életemben már sokszor próbáltam, és csak napokra, max. hetekre sikerült letennem. Most oldalra pillantok, ahol ott áll az oltáron Gaura Nitāi, hát persze. Nem kérdés, hogy miért sikerült most ilyen könnyedén.

Aztán persze lettek olyan változások is, amiket nem terveztem el az évvégén, nem fogadtam meg a következő évre. Például a kávé elhagyása. Az csak úgy megtörtént, hogy észre sem vettem.

Most viszont sok tervem van a jövőre nézve. Tovább szeretnék lépni az egészségtudatosság útján. Szeretném tudatosan megtervezni az étkezésem például. Ha már ennyi mindent kivontam belőle, most itt az ideje, hogy felépítsek egy étrendet, ami könnyedén betartható a hétköznapokon is. Sok főzés gyakorlat vár rám idén, ami az ígéretem miatt is fontos.

Aztán amit évek óta tolok és még mindig várat magára, jó lenne idén megjelentetni azt a kiadványt, ami itt van az elmémben, csak még nem sikerült papírra vetni. Viszont így minden évben egyre jobbá válik bennem 🙂

Azt is elhatározom minden évben, hogy sokkal jobban fogom menedzselni az időm. Ez több okból is fontos. Munka, iskola, lelki gyakorlatok, élet. Ennyi minden csak akkor fér bele az időnkbe, ha jól menedzseljük azt. Különben óhatatlanul az egyik dolog a másik rovására fog menni.

A blog életében nem tervezek különösebb változást. Továbbra is megmarad ilyen őszinte önvallomásnak, beszámolóknak. Ez néha felér egy öngyilkossággal. Ahhoz, hogy ilyen őszintén vallj magadról, a benned zajló folyamatokról nem árt felkészültnek lenni. Jó, ha tudod, hogy mindig vannak olyanok, akik úgy próbálnak népszerűségre szert tenni, hogy másokat élve boncolnak. Ők mindig mindent tudnak. Látnak. Ők azok, akik sokkal többet tudnak a benned zajló eseményekről, mint te magad. Ők azok, időről időre megmérnek téged, és mindig könnyűnek ítélnek. Akik szerint te sosem válhatsz azzá, akivé szeretnél. Hm… A Bhagavad-gītāban ezt olvashatjuk:

„Minden testben két lélek van: az egyéni lélek és a Felsőlélek. Mivel az utóbbi Kṛṣṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes értékű kiterjedése, Kṛṣṇa azt mondja: „Én is ismerő vagyok, de nem a test egyéni ismerője, hanem a legfelsőbb ismerő vagyok. Paramātmāként, azaz Felsőlélekként jelen vagyok minden testben.”
„Az Úr kijelenti: „Én minden egyes egyéni testben a tettek mezejének ismerője vagyok.” Az élőlény ismerheti a saját testét, de másokét nem. A Felsőlélekként minden testben jelen lévő Istenség Személyisége azonban tökéletesen ismeri mindegyik testet, minden fajban. Egy közönséges ember tudhat mindent a saját kis földjéről, de a király nemcsak a saját palotájáról, hanem minden egyes alattvalója minden tulajdonáról is tud. Éppen így az élőlény csak a saját testének egyéni birtokosa, ám a Legfelsőbb Úr minden testé. A király az ország eredeti tulajdonosa, a polgárok pedig csupán másodlagos tulajdonosok. Éppen így a Legfelsőbb Úr valamennyi test legfelsőbb birtokosa.” Bh. 13.3. m

Így hát biztos lehetsz benne, hogy bármit is olvasol, hallasz, látsz mástól az csakis róla szól. Ahogy az én ítéletem magamról. A tiéd rólad. Hisz nem ismerünk senki mást.

Ezért jó hiteles forrásból, igaz tudáshoz jutni. Ez a tudás biztonságot ad nekünk. Biztosak lehetünk abban, hogy senki nem ítélkezhet felettünk. A Védák kincsét már rég felfedezték. Sokan és sokféleképp próbálták meg a saját rendszerük szerint értelmezni és építeni saját rendszert belőlük. Ahhoz, hogy helyesen tudjuk értelmezni, egy hiteles tanítványi láncolaton keresztül kell megkapnunk a tudást. De sokan merítettek ihletet belőlük. Márai például így ír a Füves könyvében:

„Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: “Vétkeztél.” Vagy: “Jól van.” A többi köd, füst, semmiség.”

Ezekkel a gondolatokkal szeretnék búcsúzni tőletek és ettől az évtől. Ezt az idézetet magammal viszem a következő évre, hogy mindig itt legyen és emlékeztessen. Vidd magaddal te is, ha szeretnéd.

Kívánom, hogy a következő esztendő elhozza nektek mindazt, amiről álmodtok, hogy valóra váljon minden, amit elterveztek. Csak zárd le ezt a régit, és kezd el az újat. Bátran.

Öleléssel <3
Csilla