Gondolatok a karácsonyról…

Ígértem, hogy írok még kicsit a karácsonyról is. Sok emberrel beszélgettem erről mostanában, és sokat meditáltam rajta magam is.

Tulajdonképpen annyi féle módon lehet ünnepelni a karácsonyt, ahányan vagyunk. Az pedig, hogy nekünk mit jelent, nagymértékben függ a szocializációnktól, attól, hogy van e férjünk, feleségünk, gyerekünk. A gyerekek kicsik e vagy nagyok: Függ attól, hogy milyen kultúrkörben nőttünk fel, de attól is, hogy mit választunk felnőttként.

Ahogy szétnézek magam körül, teljes őrületet látok. A budakalászi nagy bevásárló parkolójából csütörtök és péntek délután állítólag több mint két óra volt kijutni. Elgondolom mennyi idő lehetett sorban állni a pénztáraknál.

A minap álltam egy másik üzlet kasszájánál és azt láttam, hogy egy hölgy hatalmas dobozokat és kötözőket vett. Sokat. Arra gondoltam közben, hogy vajon ilyen nagy családja van e, vagy ilyen nagy ajándékokat vásárol e a családtagoknak, vagy valamilyen karitatív akcióban vesz e részt?

Sok család ilyenkor fut össze, ilyenkor van lehetőségük találkozni, ilyenkor vannak a nagy családi ebédek és vacsorák. Ilyenkor én is elmegyek két helyre is, de bevallom, nem tudok többet enni, mint más napokon. Van bennem egy törekvés arra is, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomom legyen, így nem is nagyon örülök, ha túl sok étel készül.

Közben én évek óta látok mást is. Látom az ételosztást, látom, milyen megfeszített erővel gyűjtenek támogatást arra, hogy minél több embert tudjanak megvendégelni a Blaha Lujza téren a krisnások az Ételt az életért alapítvánnyal 

Látom évről évre azokat a vidéki embereket, óvodásokat, akiknek Zsuzsi igyekszik sokkal szebbé tenni az ünnepet, és az ovik esetében az azt követő időt is, a Levelek Télapónak projecttel.

Idén sikerült látnom olyan családokat is, akik bár dolgoznak, és tisztességes életet élnek, mégis egy úgynevezett dolgozói szegénységben élnek. Nekik a Charity box programon keresztül lehet segíteni.

Teljesen mást jelent ezeknek az embereknek a karácsony. És nagyon mást jelent azoknak is, akik ilyen programokban vesznek részt. Legyen bármilyen fáradt is valaki az év végére, érezze magát bármilyen kiégettnek is, élje meg azt, hogy még semmivel sem tudott készülni, ha részt vesz egy ilyen programban, akár csak egy cseppnyi tettel is, teljesen más lesz az ünnep számára. Egy ilyen tett, olyan töltést ad neki, hogy ha az ünnepek alatt semmi más jó dolog nem is történik vele, ő mégis boldog lesz. Boldog, mert lehetősége volt valakinek meghitt perceket szerezni, lehetőséget adhatott valakinek, hogy legalább ezekben a napokban ne egy üres asztalt üljenek körül. Már nem számít, hogy ő nem kapott ajándékot, vagy nem vette meg a huszonkettedik világítófűzért otthonra. Nem számít, hogy otthon nem csillog-villog minden, mert ő már annak is örül, hogy meleg van a szobában, és van mit enni, és ehhez nem kellett semmilyen segítség neki.

Van, akinek minden napja a szegénységről szól. Van, akinek minden napja a segítésről. Karácsonykor olyanok is részesei lesznek ennek, akik évközben nem tudnak.

Szóval azt hiszem ez az ünnep nagyjából annyiféle lehet, ahányan vagyunk. De ha akad egy kis pihenő időnk ebben az időszakban, érdemes egy picit eltöprengenünk rajta, hogy valóban olyan e a miénk, amire vágyunk. Ha nem, akkor ideje tennünk érte, hogy jövőre más legyen.

Kívánom hát teljes szívemből, most itt még egyszer, hogy a karácsony neked olyan legyen amilyet szeretnél <3

Öleléssel <3 

Csilla

Illusztració: Design by Sarana