![\"szabad\"](\"https:\/\/paperwork.cafeblog.hu\/files\/2016\/05\/szabad.jpg\")
<\/a><\/p>\r\n<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/paperwork.cafeblog.hu\/files\/2016\/05\/szabad-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}
Van az \u00e9letnek egy ritmusa. Egy \u00fctem, ami alapj\u00e1n az esem\u00e9nyek k\u00f6vetik egym\u00e1st. Erre az \u00fctemre dobban a sz\u00edv, erre t\u00e1ncol a l\u00e9lek. Mindenki \u00e9let\u00e9nek van egy saj\u00e1t, csak r\u00e1 jellemz\u0151 \u00fcteme, ritmusa, ami senki m\u00e1s\u00e9hoz nem hasonl\u00edthat\u00f3.\u00a0<\/p>\r\n
Van \u00fagy, hogy nem figyel\u00fcnk erre, er\u0151szakkal v\u00e1ltoztatni szeretn\u00e9nk rajta. Hol siettetni, hol k\u00e9sleltetni szeretn\u00e9nk helyzeteket, esem\u00e9nyeket, t\u00f6rt\u00e9neteket.\u00a0<\/p>\r\n
Van, hogy \u00fagy megy\u00fcnk bele helyzetekbe, hogy m\u00e9g nem \u00e1llunk k\u00e9szen r\u00e1. Van, hogy el\u00e9nk ker\u00fcl egy lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s b\u00e1r \u00e9ln\u00fcnk kellene vele, mi \u00fagy \u00e9rezz\u00fck nem \u00e1llunk k\u00e9szen r\u00e1. Van, hogy valami v\u00e9get \u00e9r, \u00e9s mi nem vessz\u00fck \u00e9szre. Nem adunk id\u0151t \u00e9s teret magunknak az \u00fcnnepl\u00e9sre, a szomor\u00fas\u00e1ghoz, vagy az \u00faj helyzethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1shoz.\u00a0<\/p>\r\n
Sok-sok \u00e9v \u00f6nismereti munka van m\u00f6g\u00f6ttem. Most egy olyan ponthoz \u00e9rkeztem, amikor azt mondhatom, jelenleg nincs tov\u00e1bb. Megszenvedtem az elm\u00falt \u00e9veket. M\u00e9lyre mer\u00fcltem. Szemben\u00e9ztem. S\u00edrtam. Felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llaltam. Bocs\u00e1natot k\u00e9rtem. Megbocs\u00e1tottam. Elengedtem. Felismertem. Sz\u00e9tszedtem magam sz\u00e1zszor. \u00d6sszeraktam magam sz\u00e1zegyszer.<\/p>\r\n
Azt hiszem a Mindens\u00e9g \u00e9rt\u00e9keli t\u00f6rekv\u00e9seim. Lez\u00e1rhattam az elm\u00falt \u00e9veket. K\u00f6vek hullottak le r\u00f3lam. \u00c9rzem ahogy a mellkasom sz\u00e9tfesz\u00fcl, ahogy nem f\u00e9rek el ebben a testben. \u00c9rzem a szabads\u00e1g leveg\u0151j\u00e9t. \u00c9rzem ahogy a tavaszi sz\u00e9l v\u00e9gig sim\u00edtja az arcomat, ahogy a nap sugara felmeleg\u00edti a b\u0151r\u00f6m, \u00e9s \u00e1tj\u00e1rja minden egyes sejtemet. Minden pillanat egyre k\u00f6nnyebb. Minden pillanattal egyre k\u00f6nyebb vagyok.\u00a0<\/p>\r\n
Szabad vagyok. Ez a szabads\u00e1g nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy b\u00e1rhov\u00e1 mehetek, b\u00e1rmit megtehetek. A lelkem szabad. Nincs hatalma senkinek felette. A bels\u0151 gyermekem szabadult ki b\u00f6rt\u00f6n\u00e9b\u0151l, melyet gondosan \u00e9p\u00edtgettem, hogy megv\u00e9djem. Nem kell megv\u00e9deni. Senki nem \u00e1rthat neki. Mondhatnak szavakat, v\u00e1logatva, hogy min\u00e9l jobban megsebezz\u00e9k, megpr\u00f3b\u00e1lhatj\u00e1k megm\u00e9retni, meg\u00edt\u00e9lni, nem tudj\u00e1k. Nem ismerhetik, nem \u00e9rhetik el. \u0150 egy szabad, f\u00fcggetlen l\u00e9tez\u0151. Pont mint te. Pont mint b\u00e1rki m\u00e1s.\u00a0<\/p>\r\n
Most pihenni fogok, \u00e9lvezem a szabads\u00e1got, \u00e9lem az \u00e9letem. Meg\u00e9lek minden pillanatot, akkor amikor \u00e9rkezik. Ahogy \u00e9rkezik. A saj\u00e1t t\u00f6rv\u00e9nyeim szerint. Az Univerzum t\u00f6rv\u00e9nyei szerint. Nem elv\u00e1r\u00e1sok alapj\u00e1n. Nem k\u00e9nyszer\u0171 megfelel\u00e9sek szerint. Nem igazodva szavakhoz, mely m\u00f6g\u00f6tt ismeretlen a sz\u00e1nd\u00e9k. Nem f\u00e9lve \u00edt\u00e9letekt\u0151l, melyek nem a teljess\u00e9g ismeret\u00e9ben sz\u00fclettek.\u00a0<\/p>\r\n
Sz\u00edvb\u0151l k\u00edv\u00e1nom neked, hogy \u00e9rezhesed ezt. Tapasztald meg ezt. Ne ragadj bele helyzetekbe. Ne k\u00f6vesd el a hib\u00e1kat amiket \u00e9n elk\u00f6vettem. Legy\u00e9l boldog, mindent\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. L\u00e9gy szabad mindenkit\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. Halld meg ami fontos neked, engedd el ami \u00e1rtani pr\u00f3b\u00e1l neked.\u00a0<\/p>\r\n
\u00d6lel\u00e9ssel <3<\/p>\r\n
Csilla\u00a0<\/p>\r\n