![\"\"](\"https:\/\/paperwork.cafeblog.hu\/files\/2017\/05\/IMG_20170511_163525.jpg\")
<\/a><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/paperwork.cafeblog.hu\/files\/2017\/05\/IMG_20170511_163525-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}Semmit nem ir\u00e1ny\u00edtunk. Semmit nem birtokolunk. Semminek nem vagyunk az \u00e9lvez\u0151i.\u00a0<\/p>\r\n
Reggel m\u00e9g \u00f6nfeledten k\u00e9sz\u00fcltem fodr\u00e1szhoz, k\u00e9sz\u00fcltem a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9re a fogadalom t\u00e9telemre. Azt\u00e1n minden megv\u00e1ltozott. Most itt \u00fcl\u00f6k egy M\u00fcnchenbe tart\u00f3 buszon, sz\u00edvem csupa aggodalom, hogy \u00e9ps\u00e9gben haza hozzam, hogy ne legyen nagy a baj. \u00d3r\u00e1kig tart\u00f3 utaz\u00e1s. Lesz id\u0151 elm\u00e9lkedni.\u00a0<\/p>\r\n
Amikor lees\u00fcnk ide az anyagi vil\u00e1gba, mindent megkapunk, hogy elj\u00e1tszhassuk Istent. T\u00f6k\u00e9letes ill\u00fazi\u00f3ba ker\u00fcl\u00fcnk. Minden nagyon pontosan megtervezett, fel\u00fcgyelt. Mi pedig az anyagi k\u00f6t\u00f6er\u0151k \u00e9s Maya devi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt j\u00e1tszunk, \u00f6rvend\u00fcnk, vagy \u00e9pp szenved\u00fcnk. Hol elhissz\u00fck magunkr\u00f3l, hogy teremt\u0151k, net\u00e1n Istenek vagyunk, hol r\u00e1nkt\u00f6r egy pillanatnyi j\u00f3zans\u00e1g, \u00e9s felismerj\u00fck, hogy par\u00e1nyi r\u00e9szecsk\u00e9i vagyunk csup\u00e1n Istennek. Van, hogy egy egy helyzetben, teljesen nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy semmit sem ir\u00e1ny\u00edtunk. J\u00f3 p\u00e9lda erre a mai napom. Ez a helyzet, a f\u00e1jdalmass\u00e1ga miatt, amiatt, hogy minden tervem felbor\u00edtott, frusztr\u00e1lhatna. Lehetn\u00e9k d\u00fch\u00f6s. De t\u00fal az aggodalmon, csak elgondolkoztat. Arr\u00f3l, hogy mi is volt az eredeti helyzetem. Amikor m\u00e9g a lelkivil\u00e1gban \u00e9ltem. Most pedig itt a szenved\u00e9sekkel teli anyagi vil\u00e1gban mit tapasztalok. Mondan\u00e1m, hogy ez vigasztal. A helyzet \u00e1tmenetis\u00e9ge, hogy van vissza\u00fat. De nem vigasztal. D\u00fch\u00f6s vagyok magamra, ami\u00e9rt eldobtam a lelki vil\u00e1g gy\u00f6ny\u00f6r\u00e9t, ez\u00e9rt a hamis vil\u00e1g\u00e9rt. Az\u00e9rt, hogy \u00e9letek \u00f3ta k\u00e9ptelen vagyok visszat\u00e9rni. Az\u00e9rt mert ahogy egyre t\u00f6bbet tanulok, egyre tiszt\u00e1bban l\u00e1tom, milyen messze vagyok m\u00e9g mindig. M\u00e9g mindig mennyire elb\u00fcv\u0151l ez a teremtett vil\u00e1g, hogy cs\u00e1b\u00edt el, hogy terel el a lelki gyakorlatokt\u00f3l. Azt\u00e1n ahogy ezen elm\u00e9lkedem d\u00fch\u00f6m m\u00e1r csak csal\u00f3dotts\u00e1g. Tal\u00e1n ez a ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g er\u0151t ad. Er\u0151t, hogy gyakoroljak, hogy tisztuljak, hogy gyakoroljam a bhaktit. Tal\u00e1n. Megl\u00e1tjuk.\u00a0<\/p>\r\n
\u00d6lel\u00e9ssel \u2764\ufe0f<\/p>\r\n
Csilla\u00a0<\/p>\r\n