{"version":"1.0","provider_name":"PaperWorkRoom","provider_url":"https:\/\/paperwork.cafeblog.hu","author_name":"Admin","author_url":"https:\/\/paperwork.cafeblog.hu\/author\/jakuscsillagmail-com\/","title":"A homok fogs\u00e1g\u00e1ban...","html":"

Kezdhetn\u00e9m megint, hogy milyen r\u00e9gen nem \u00edrtam. \u00cdrhatn\u00e9k arr\u00f3l, hogy mennyi minden t\u00f6rt\u00e9nt az\u00f3ta velem. <\/span><\/p>\r\n

De most legink\u00e1bb arr\u00f3l szeretn\u00e9k \u00edrni, ami van. <\/span><\/p>\r\n

Az pedig neh\u00e9z. Nagyon neh\u00e9z. Biztos l\u00e1ttatok m\u00e1r olyan filmet, ahol a f\u0151h\u0151s egy sivatagban k\u00fczd az \u00e9let\u00e9\u00e9rt. Elnyeli egy homokd\u0171ne s \u0151 megpr\u00f3b\u00e1l kievick\u00e9lni bel\u0151le. Ahogy k\u00fczd, pr\u00f3b\u00e1lkozik, a homok \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb form\u00e1ban tekeredik k\u00f6r\u00e9. K\u00f6rbefolyik a test\u00e9n, fogs\u00e1gba ejti, nem ereszti. Min\u00e9l jobban mozog, ann\u00e1l er\u0151sebb a fogs\u00e1g. <\/span><\/p>\r\n

Ez\u00e9rt csak \u00f3vatosan szabad mozdulni. L\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre. Egyre feljebb. De amikor m\u00e1r azt hinn\u00e9 az ember, hogy lassan felsz\u00ednre jut, amikor \u00fagy \u00e9rzi enyh\u00fcl a szor\u00edt\u00e1s, akkor egy \u00fajabb adag homok omlik a nyak\u00e1ba. Azt hiszem ez a k\u00e9p az, ami legjobban szeml\u00e9lteti a jelenem. Ami \u00fagy t\u0171nik m\u00e9g egy ideig a j\u00f6v\u0151m is. Ez a fogs\u00e1g, folyamatos anal\u00edz\u00e1l\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edt. Nem mozdulhatok, nem tervezhetek. Mit tehetek? Tudatos leszek. Tudatos maradok. Figyelek. Megfigyelem azt ami van. Nem azt ami lehetne, nem is azt ami lehetett volna. Csak azt ami van. <\/span><\/p>\r\n

Vajon mi az oka a jelenlegi szorult helyzetemnek? Figyelek arra mit tan\u00edt ez nekem. Elgondolkozom az anyagi vil\u00e1g \u00e9s a lelki vil\u00e1g rendk\u00edv\u00fcli k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9n. Sokan feltehetik nekem a k\u00e9rd\u00e9st, hogy ugyan mi\u00e9rt is tanulom \u00e9n azt amit? Mi\u00e9rt tanulok ennyit err\u0151l? Mi\u00e9rt fontos ez? H\u00e1t most \u00edgy, mik\u00f6zben rocog a homok a fogam alatt, ez is eszembe jut. Hogy mennyire fontos ismerni azt ami van. Fontos megismerni ezt az anyagi vil\u00e1got, az \u00f6sszes apr\u00f3 homokszem\u00e9vel egy\u00fctt. Ha kiakarunk szabadulni ebb\u0151l a szorult helyzetb\u0151l tudnunk kell, hogy szorult helyzetben vagyunk. Fel kell ismern\u00fcnk a lelki \u00e9s az anyagi k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6s\u00e9get. Sokszor mikor aut\u00f3ban \u00fcl\u00f6k \u00e9s k\u00f6r\u00fcl vesz a csend, hallom a k\u00e9rd\u00e9seimre adott v\u00e1laszokat. A fel nem tett k\u00e9rd\u00e9seimre kapott v\u00e1laszokat. A mindenki sz\u00edv\u00e9ben ott lakoz\u00f3 Fels\u0151l\u00e9lek mindig tan\u00edt benn\u00fcnket. <\/span><\/p>\r\n

Tegnap p\u00e9ld\u00e1ul az vonult \u00e1t az elm\u00e9men, hogy mennyire t\u00e1vol van\u00a0 <\/span>Krisna ett\u0151l az anyagi vil\u00e1gt\u00f3l. Megteremtette nek\u00fcnk, hogy legyen t\u00e9r a j\u00e1t\u00e9kunkhoz, de \u0150 ett\u0151l t\u00e1vol tartja mag\u00e1t. Sz\u00e1m\u00e1ra semmit nem jelent ez az anyag. N\u00e9ztem a f\u00e1kat, a term\u00e9szet sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, \u00e9s arra gondoltam, de ez biztos neki is tetszik. Hisz a f\u00e1kat a term\u00e9szetet nem tudjuk bemocskolni. De nem. Azt hiszem nem tetszik neki. A f\u00e1k \u00e9s a term\u00e9szet, pont olyan anyagi, mint a mi test\u00fcnk. Annyira jelent\u00e9ktelen. Felfoghatatlanul jelent\u00e9ktelen. Meg se k\u00f6zel\u00edti a lelki vil\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t \u00e9s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9t. Krisna j\u00f3l \u00e9rzi mag\u00e1t az \u0150 kedvtel\u00e9seiben. Itt pedig M\u00e1y\u00e1 d\u00e9vi v\u00e9gzi a szolg\u00e1lat\u00e1t, hogy minden \u00fagy t\u00f6rt\u00e9njen ahogy t\u00f6rt\u00e9nnie kell. <\/span><\/p>\r\n

K\u00f6zben engem tov\u00e1bb fojtogat a homok. M\u00e9g mindig, nem ker\u00fclt felsz\u00ednre a fejem. \u00dagy \u00e9rzem \u00f6sszeroppanok a s\u00faly alatt. Minden tudatoss\u00e1gomra sz\u00fcks\u00e9gem van, hogy meg\u0151rizzem az elm\u00e9m \u00e9ps\u00e9g\u00e9t. K\u00f6zben l\u00e1tom, hogy m\u00e1sok boldogok. K\u00f6nnyedek. Siker\u00fcl nekik ami nekem nem. Van valamily\u00fck ami nekem nincs. Nem vagyok irigy. Szomor\u00fa vagyok. F\u00e1j. Mik\u00f6zben tudom, hogy a szenved\u00e9sem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171. Ideje van. \u00c9s v\u00e9ge is. Majdnem pontosan tudom, hogy meddig fog tartni. Azt is tudom, hogy mit fogok \u00e9rezni akkor. De most neh\u00e9z. Nem hazudok se magamnak, se m\u00e1snak. <\/span><\/p>\r\n

Mindig azt hiszem, hogy nem lehet rosszabb. Hogy nemsok\u00e1ra elt\u0171nnik a homok serceg\u00e9se \u00e9s k\u00f6r\u00fclvesz majd a csend. De nem. \u00c9rdekes, hogy mik\u00f6zben egyre m\u00e9lyebb lesz a kataton \u00e1llapotom, valahogy egyre \u00e9lesebb a figyelmem. Hallgatom k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem az embereket. L\u00e1tom, hogy sokan f\u00e1radnak. Szabadulni akarnak. De honnan? Mib\u0151l? Tiszt\u00e1n l\u00e1tom, hogy sokszor, s\u0151t a legt\u00f6bbsz\u00f6r nem l\u00e1tj\u00e1k a szenved\u00e9s val\u00f3di ok\u00e1t. Szenvednek h\u00e1t menek\u00fcln\u00e9nek. Van benn\u00fck egy v\u00e1gy, egy rem\u00e9ny, hogy jobb lesz. De nem lesz jobb. Azt is l\u00e1tom, hogy mi\u00e9rt. Mert nincs tud\u00e1s. Nem ismerik a szenved\u00e9s ok\u00e1t.\u00a0 <\/span>Mert nem ismerik az anyagi \u00e9s a lelki vil\u00e1got. Ez\u00e9rt van h\u00e1t sz\u00fcks\u00e9g arra, amit tanulok. Hogy kib\u00edrjam. L\u00e1ssam az okot. Tudjam, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik. \u00c9s tudjam, hogy b\u00e1rmennyire is f\u00e1j, b\u00e1rmennyire \u00e9rzem, ez m\u00e9gsem val\u00f3s\u00e1g. Mert anyagi. Nem \u00f6r\u00f6k. Hogy ez vigasztal e? Nem. S\u0151t. De az egyetelen magaar\u00e1zat arra, hogy t\u00fal\u00e9ltem azt ami van.<\/span><\/p>\r\n

Ez most picit m\u00e1s \u00edr\u00e1s, mint amit olvasni szoktatok t\u0151lem. Kicsit kusz\u00e1bb. Tiszt\u00e1zhatn\u00e1m, \u00e9s lehetne \u00f6sszeszedettebb. De \u00edgy igazabb. Mutatja azt ami van. <\/span><\/p>\r\n

K\u00f6zben persze sokan ismertek. Nem titkolhatom el, hogy a k\u00e1osz m\u00f6g\u00f6tt ott van egy \u00faj rend. Tudatos tervez\u00e9s. Felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s arra ami j\u00f6n. Mert persze, hogy j\u00f6n valami. \u00c9s az j\u00f3 lesz. Csak ki kell v\u00e1rni. \u00c9vek m\u00e9g. Amik elrep\u00fclnek. De az \u00edg\u00e9ret m\u00e1r itt van. A lehet\u0151s\u00e9g m\u00e1r itt van. Kell \u00e9lni vele. Tervezni kell a homok fogs\u00e1g\u00e1ban. Sz\u00e1motvetni. Felm\u00e9rni magam. A k\u00e9pess\u00e9geket \u00e9s a k\u00e9szs\u00e9geket. Ennek van ideje. <\/span><\/p>\r\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy m\u00e9g mindig k\u00eds\u00e9rtek, olvastok, \u00e9s sokan vigy\u00e1ztok r\u00e1m, sokan t\u00e1mogattok, seg\u00edtetek, ki hogyan tud. <\/span><\/p>\r\n

\u00d6lel\u00e9ssel ❤<\/span><\/p>\r\n

Csilla\u00a0<\/span><\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/paperwork.cafeblog.hu\/files\/2019\/04\/5FF4E5BA-45BF-4966-BBDD-0C0D4B32ED87-150x150.jpeg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}