Tisztulás….

Túl a vizsgaidőszakon… Sikerült minden és még az eredmények is jók lettek, köszönöm nektek a bíztató, kedves szavakat, a sok pozitív energiát. Ezen a héten már el is kezdődött a következő félév.

Vagytok, akik régebb óta ismernek, vagy követnek itt a blogon és tudjátok, hogy egy ideje küzdöm a változó korral, a hormonokkal és a súlyommal. Túl egy pancha karmán most egy dokihoz mentem, aki belgyógyászati és komplementer orvosi módszerekkel vizsgál és kezel. Régóta készültem hozzá, mert a környezetemben sokan számolnak be látványos javulásokról. A doki fő módszere a böjt. Léböjt. Én sem jártam másként. 1 hét levezető étrend után 6 hét léböjt következik, amit 4 hónap vegán gluténmentes diéta követ. Azután kezdődik az egész az elejéről. A levezető étrendemnek holnap lesz vége. Kedden kezdődik az igazi böjt. Léböjtöltem már máskor is, de ilyen hosszan még sosem. Ismét megkeresem és megfeszítem az elmém határait. Nagyon elszánt vagyok.

De ahhoz, hogy ez sikerüljön, együttműködővé kell tennem az elmém. Meg kell vele értetnem, hogy ez nem egy büntetés, hogy isteni finom zöldség és gyümölcslevek fogyasztásával, a legszeretteljesebben táplálom a testem. De nehezen fogadja el, hogy nem ehetek édességet. Aztán biztos az is fura lesz majd, hogy nem rágok. De feltett szándékom, hogy ha kibírom a böjtöt, utána a vegán diéta kezdetével egy fenntartható tiszta étkezésre állok át.

Már a levezető étrend is egyfajta méregtelenítés. Az első napjától nagyon intenzíven álmodom. Megfigyeltem, hogy olyan történetek jönnek fel, amiket nem zártam le magamban. Két olyan emberrel is álmodtam, akivel lezáratlan ügyem van. Tudjuk, hogy számtalan lelki oka van a túlsúlynak. Meggyőződésem, hogy a zsírsejtekbe nem csak méreganyagokat, és a szervezet számára felesleges anyagokat raktározunk, de a lélek számára terhes, fel nem dolgozott, meg nem emésztett dolgok is raktározásra kerülnek. Most, hogy ezek a zsírraktárok megbomlanak, elkezd a sok szemét, felesleg, méreg újra bekerülni a véráramba, az energetikai pályákra. Felszínre kerülnek az ilyen megoldatlan dolgok. Mint mindig, ilyenkor sem árt tudatosnak lenni. Ha azok vagyunk, akkor ezeket a felszakadt, lezáratlan dolgokat, meg tudjuk oldani. Megbocsáthatunk, elengedhetünk, feloldozhatunk, bocsánatot kérhetünk, szabadulhatunk, vagy ami éppen szükséges. Fontos ez azért is, hogy ha siker koronázza az erőfeszítéseinket, ne történjen meg újra. Ne jöjjenek vissza kilók azáltal, hogy tovább csomagolgatjuk a megoldatlan ügyeinket. Én most szépen elengedem ezt a két történetet, vele számos olyan embert, akik szintén itt voltak a felszín alatt, miközben már semmi dolgom velük, mégis időről-időre felbugyogtak a mélyből és összezavarták az elmém.

Így kezdek neki a következő 42 napnak. Igyekszem majd időről- időre beszámolni nektek.

Ha szeretnél belekóstolni te is a léböjtbe, vagy csak innál olykor egy- egy finom levet, gyere csatlakozz: Lé-böjtöljünk együtt <3

Öleléssel <3 

Csilla