Aki ismer, jól ismer, tudja rólam, hogy nehezen követek szabályokat és nem jellemző, hogy belepasszolnék bármiféle szabályrendszerbe.
Mégis egy ideje úgy tűnik, hogy ragaszkodom bizonyos szabályokhoz és rendszerekhez. Vajon, hogy lehet ez?
Egyrészt be kell valljam nem könnyű feladat ez számomra. Bármennyire is igyekszem, és bármennyire is úgy tűnik kívülről, hogy ez könnyű nekem, nem az. Nagyon sok belső harcot vívok még ma is. Vannak olyan részeim, akiket még mindig győzködnöm kell. Annyit csalódtam már az emberek alkotta szabályokban és rendszerekben. Kicsi gyerekkorom óta lázadok mindaz ellen, amiről látom, hogy nem működik.
Tudatos felnőttként pedig azt látom, hogy minden ember alkotta rendszer és módszer megbukik. De miről is beszélek? Vegyük a mai önismereti „iskolákat”. Bármelyiket, ha górcső alá vesszük, nem kell hosszan kutatni bennük, hogy megtaláljuk a kiindulópontjukat. Minden ilyen iskola alapítója a védikus filozófiáig megy vissza. Jó esetben egész a forráshoz vissza tud menni, kellő nyelvismerettel, vagy sok évnyi indiai tanulmányokkal. De van, hogy csak olyan tudáshoz jut, amit egy olyan tanító ad tovább, aki hallott már a védikus filozófiáról, vagy tanult róla, és rendelkezik valamilyen megértéssel arról.
Mi bajom van akkor mégis ezekkel az „iskolákkal”? Elmondom. Az a gondom, hogy tele vannak spekulációval. Mert ezek a spirituális tanítók nem részei egy hiteles tanítványi láncolatnak. Vagy ha valaha voltak is a részei, megtagadták azt és elfordultak tőle. Így nem azt adják át, amit megtanultak, vagy elolvastak. Mert ez a tudás nem tehető pénzzé. Ahhoz, hogy ezzel pénzt lehessen keresni, eladhatóvá kell tenni. Eladhatóvá a nyugati világ útkeresőinek. De mitől lesz eladható? Attól, ha könnyűvé tesszük. Ó és mivel tesszük könnyűvé? Első és legfontosabb, hogy kivesszük belőle Istent. Aztán kiveszünk belőle minden olyan szabályt, ami nem komfortos. Így viszont a tanítás hiányossá és értelmetlenné válik. Az így keletkezett űrt ki kell tölteni valamivel. Több megoldási metódust láttam már erre. Vannak, akik ilyenkor a saját gondolataikkal saját megértéseikkel töltik ki ezeket a réseket. Ami azért aggályos, mert nincs senki, aki ellenőrizhetné ezek helyességét. Kizárólag azon múlik, hogy el hisszük e mindezt nekik, hogy milyen jó a marketingjük. Ez általában addig tart, amíg mi a megértésünk el nem jut ugyanarra a szintre, és ott megállapítjuk, hogy amit eddig igaznak véltünk valóban az e. A másik módszer a hiánypótlásra, hogy keresnek egy másik ősi iskolát, megvizsgálják azt is, majd abból is kiszipkázzák azokat a részeket, amik könnyen fogyaszthatók és a kettőt összemossák. Az így keletkezett új „tant” már sajátként hirdetve alapítanak egy új „tanítványi láncolatot” mely velük kezdődik, és általában velük is végződik. Bár a legtöbben azt hirdetik, hogy a módszert tovább adják és ha valaki elvégzi az iskolát, ő is „taníthat”, de ez, az esetek igen kevés százalékában valósul meg. Arról nagyon hosszan lehetne írni, hogy miért nem de jelen írásomnak nem ez célja.
Szóval ezekkel találkoztam eddigi kereséseim során. Ami elvitt engem a buddhizmusig, majd egy hosszú kihagyás után, újra a „nyugati világ spirituális tanításainak” útvesztőjében találtam magam. Egészen addig a pillanatig, amíg rá nem találtam a Kṛṣṇa tudatra.
Itt térek vissza a szabályok követésére. Mert itt ugye vannak szabályok, ami sokak számára nagyon nehezen követhetőnek tűnik, és bizonyos szinten valóban nem is könnyű ez. De ami miatt én mégis követem őket az az, hogy ezeket a szabályokat nem emberek hozták. Sokan szisszennek most fel, hogy de ebben nem lehetünk biztosak. De igen, azok lehetünk. Itt derül ki, hogy miért olyan fontos a hiteles és töretlen tanítványi láncolat megléte. Mert ez a garancia arra, hogy a tudás módosítás nélkül nélkül jusson el hozzánk. Így nem lehet benne spekuláció. Megvizsgálhatjuk azokat a lelki tanítómestereket, akiken keresztül ez tudás eljutott hozzánk. Ha őket hitelesnek találjuk, biztosak lehetünk abban, hogy a tudás is hiteles és tiszta. Ez a Kṛṣṇa-tudat esetében nagyon könnyen megtehető. De ha még mindig lennének kételyeink azzal kapcsolatban, hogy kövessük e ezeket a szabályozó elveket, lehetőségünk van a gyakorlásra. Ki tudjuk próbálni, hogy működnek e. Nem kell érte semmi különöset tenni, csak gyakorolni. Ami meghozza az eredményt. Számtalan példa bizonyítja számunkra, hogy ha a hiteles folyamatot megfelelően követjük, az arra az eredményre vezet, amit ígért. Jelen esetben azt, hogy haza mehetünk.
Vissza Istenhez.
Kívánom, hogy utad során eljuss egy hiteles tanítványi láncolathoz, hogy megtaláld azt az utat, ami kivezet téged az illúzió útvesztőjéből. Ha bármilyen kérdésed lenne, ha úgy érzed én segíthetek neked ebben keress bátran.
Öleléssel <3
Csilla
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: